Aranyeres panaszok és hasonló tüneteik kezelésére alkalmas gyógynövények

Apróbojtorján (AGRIMONIA EUPATORIUM L.)

Ismert még az alábbi neveken: párlófű

Vadon termő, évelő gyógynövény.

Fő hatásai:
A népgyógyászat régóta ismeri, számos betegség ellenszereként alkalmazta. Cserzőanyag tartalma miatt összehúzó, kitűnő gyulladáscsökkentő, antibiotikus, vizelethajtó, széles körben felhasználható gyógynövény.

Belsőleg:
Epetermelést serkentő, epehajtó és az epeműködést szabályozó. Hasmenés elleni szer. Használatával a vesekő és az epekő kialakulása megelőzhető. Keserűanyag tartalma az étvágytalanság ellen hatásos. Gyomorfekély, emésztési zavarok és vastagbélhurut esetén egyaránt hatásos. Teáját keverékekben hatásosabb alkalmazni.

Külsőleg:
A szájüregben lévő gyulladások, ínygyulladás, torokgyulladás (garatmandulák), hangszálak gyulladásának öblögető szere, valamint a csecsemőkori szájpenész ellenszere is. Aranyeres panaszoknál ülőfürdőként alkalmazható, felületi bőrgyulladásoknál, lábszárfekélynél a sebgyógyulást, hegesedést segíti. A kozmetikai iparban felhasználják hajszeszek és samponok alapanyagaként.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Gyomorfekélynél: orbáncfű (1:1 arányban). Epebántalmaknál: borsmenta, ezerjófű, gyermekláncfű, kerekrepkény.

Diófa (JUGLANS REGIA L.)

Balkáni eredetű fafaj, 10-15 méterre is megnő, nemesített fajtáit terméséért ültetik. A diófa nálunk őshonos növény; a magyar ember szereti, tiszteli és ismeri a diófát.

Fő hatásai:
Hatóanyagai: juglon és származékai, cserzőanyag és illóolaj (és a zöld dió a felsoroltakon kívül különféle flavonoidokat és C-vitamint is tartalmaz). A fa nedve, virága, levele, diókopáncsa és termése – éretlen és érett formában – egyaránt erőteljes hatású, külső és belső gyógyászati felhasználását tekintve széles spektrumú.

Belsőleg:
Gyulladásgátló, erős baktériumölő, gombaölő, összehúzó, vérzéscsillapító, hasmenés elleni szer. Az emésztőrendszer gyulladása esetén baktériumölő hatásával csillapítja a hajszálerek vérzését. Vértisztító.

Külsőleg:
Levelének vizes kivonata baktérium- és gombaölő hatású, ezért bőrbetegségek esetén alkalmazzák borogatás, fürdő és ülőfürdő, lábfürdő formájában. Kelés, fekély, ekcéma és akne esetében öblögető és borogató szer. Az aranyér bántalmait enyhíti ülőfürdő formában. Toroköblögetőként antibakteriális tulajdonságával gyógyítja a szájüregben megtelepedő baktériumokat. Szemcseppek és szemvizek alkotórészeként a gombapenész okozta szemgyulladások ellen alkalmas szer. A diókopáncs kivonata a napozókrémek alkotórésze. A dió zöld burkából (diókopáncsból) dióolajnak nevezett hajkencét és barna színű fapácot készítenek.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Akne kezelésében: körömvirág, kakukkfű, útifű belsőleg teaként. Gombás bőrbetegségeknél: babérlevél, bazsalikom társításával belsőleg, teaként. Külsőleg: orbáncfű, apróbojtorján, orvosi zsálya, fűzfakéreg lemosásra, ülőfürdő alkalmazására. Pikkelysömör előrehaladottabb fázisa esetén: orvosi zsálya, izsóp társításával.

A diófa bármely részének – kivéve a termését – belső használata elővigyázatosságot, szakszerűséget igényel juglon tartalma miatt!

Fekete nadálytő (SYMPHYTUM OFFICINALE L.)

Ismert még az alábbi neveken: fekete gyopár, forrasztófű, madárgyökér, nadálylapu

Hazánkban vízpartokon, mocsárréteken, nedves helyeken, magas vízállású szántóföldön, tópartokon, nyirkos réteken, ártereken előforduló, jellegzetes gyógynövény.

Fő hatásai:
A következő hatóanyagoknak köszönhetők: gyógyító allantoin, valamint cserzőanyag, nyálka, alkaloid (szimfitin, likopszamin), rozmaringsav, aszparagin és inulin. Elsősorban csonttörés, csontrepedés, zúzódás hatásos szere. Gyulladáscsökkentő, puhító tulajdonságú.

Belsőleg:
Májkárosító hatásai miatt nem javasolt házi szerként a használata.

Külsőleg:
Elsősorban csonttörés, csontrepedés, zúzódás hatásos ellenszere. Gyulladáscsökkentő, puhító tulajdonságú. Gyulladásos megbetegedések, ízületi bántalmak, zsába, fagyási sérülések, sportsérülések, törések, zúzódások kezelésére alkalmas. A kivonataiból készült krémek nehezen gyógyuló sebek regenerálódását segítik elő. Segít a felfekvési sebeknél és az aranyér bántalmak gyógyításában egyaránt. Nyers levele leforrázva közvetlenül is alkalmazható a sérült területre.

Libapimpó (POTENTILLA ANSERINA L.)

Ismert még az alábbi neveken: libavirág, lúdpázsit, fehérhátúfű, görcsfű

Világszerte elterjedt. Agyagos, nyirkos gyepekben tömegesen jelenik meg, megtalálható árkokban, nyirkos réteken, tavak és folyóvizek fövenyeken. Évelő gyógynövény, amely a napsütötte nedves helyeket, semleges kémhatású talajokat díszíti egész nyáron nyíló, sárga virágával. Neve is utal arra, hogy valaha libákat etettek vele.

Fő hatásai:
A virágzó szárában található cserzőanyagok, flavonoidok, keserű anyagok, kolin, ásványi anyagok és nyálka adja a fő hatásait.

Belsőleg:
A libapimpó teája cserzőanyagával megállítja a hasmenést, fertőtleníti a beleket. A hajszálerek vérzése esetén, annak megszüntetésére, további hatóanyagai érvényesülnek. Főzetét bélvérzés, bélhurut, gyomorfekély és bélfekély ellen használják. Fejfájás, kezdődő migrén esetén ugyancsak jó hatású. Segít erős vérzéssel járó, fájdalmas menstruáció esetén. Ilyenkor pásztortáskával, kamillával és majoránnával, kakukkfűvel, cickafarkfűvel társíthatjuk.

Külsőleg:
Gyulladásgátló és összehúzó hatása révén kiváló öblögető szer a szájüregi gyulladások kezelésére. Gyökerének főzete alkalmas nedvedző ekcéma, felfekvési sebek, a nehezen gyógyuló lábszárfekély gyógyítására. Ülőfürdőként alkalmazva az aranyeres bántalmakat enyhíti, csökkenti a bélvérzést.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Menstruációs fájdalmakra: palástfű, cickafarkfű, kamilla, citromfű (erős vérzés esetén plusz pásztortáska). Aranyeres ülőfürdőként: fehér üröm, kamilla, kakukkfű, cickafarkfű, pásztortáskafű. Lábszárfekélyre: diólevél, körömvirág, apróbojtorján, fekete nadálytő.

Orbáncfű, közönséges orbáncfű (HYPERICUM PERFORATUM L.)

Ismert még az alábbi neveken: csengőlinka, lyukaslevelűfű, lyukasfű, csengőfű, vérfű, orbáncvirág

Mérsékelt égövön elterjedt, hazánkban lombos erdők tisztásain, legelőkön, füves, cserjés helyeken, árokpartokon, hegyi réteken tömegesen előforduló, évelő gyógynövény. Egész nyáron virágzik.

Fő hatásai:
A drogot szolgáltató virágzó növényi részében található flavonoid-, cserzőanyag-, hipericin-, illóolaja, rutin- és flavonglikozid-tartalma adja fő hatásait.

Belsőleg:
Antidepresszáns hatású, feszültségoldó teakeverékek fő alkotója, de kiváló akkor is, ha az elalvás zavaraiban szenvedünk. A pánikbetegséget ugyancsak pozitívan befolyásolja. Teája gyomorfekély, bélfekély, magas vérnyomás, emésztési zavarok, belső és külső vérzések, vesebetegségek és epebántalmak ellenszere. Javítja a lassan működő epeutak tónusát, de görcsoldóként az epegörcsön is hatékonyan segít (papaverin tartalmával). Hasmenést is gyógyít, gyomorfekélyre szintén hatásos – más gyógynövényekkel társítva. A hajszálerekben javítja a működést, segít az angina pectorisban, de ilyenkor más gyógynövénnyel társítva alkalmazzuk. Gyulladásgátló, az immunrendszert erősíti.

Külsőleg:
Sebgyógyító hatású aranyeres ülőfürdők részeként. Olajos kivonata az égési sebeknél nélkülözhetetlen (Szent János olaja néven ismert). Gyógynövényes fürdők alkotója, csökkenti a gyulladást és a nyugtalanságot. Bőrproblémákra is jó, aknés pattanásokat gyógyít. Öblögető szerként torokgyulladás és fogínysorvadás ellen használják.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Feszültségoldásra, szorongás ellen, idegerősítésre: citromfű, levendula, rozmaring, macskagyökér. Altató, nyugtató keverékben, kimerültségre: macskagyökér, citromfű, kamilla, levendula, komló. Gyomorfekély esetében: csalán, apróbojtorján, körömvirág, kamilla. Angina pectoris esetében: galagonya virág. Aranyérre ülőfürdőként: libapimpó, cickafarkfű, kakukkfű.

Vigyázat! Alkalmazása során tartózkodjuk az erős napfény hatásától (fotoszenzibilizáló). Mellőzzük a koffeint tartalmazó szerek, a sör, a csokoládé, a joghurt, a füstölt és a savanyított ételek fogyasztását. Allergia, asztma elleni (befúvó) szerek, szénanáthára adott gyógyszerek, valamint amfetamint tartalmazó szerek használata mellett sem tanácsos az alkalmazása.

Pásztortáska (CAPSELLA BURSA-PASTORIS L. MEDIC.)

Ismert még az alábbi neveken: közönséges pásztortáska, paptarsoly, pásztorerszény, büdös szaporafű

Hazánkban mindenhol tömegesen találkozhatunk vele, vadon termő, szinte az egész év folyamán megtalálható. Egyéves vagy egyéves áttelelő gyomnövény, mely minden részében gyógyhatású.

Fő hatásai:
Alkotórészeinek – flavonoidok (luteolin, diozmin, kvercetin), biogén aminok (betain, kolin, tiramin, acetilkolin és hisztamin), káliumsó, cserzőanyag, gyanta, ásványi anyagok, kénes anyagok, szaponin – köszönhetők. Magjában zsírosolaj található.

Belsőleg:
A XVI-XVII. századi füveskönyvek említik először, mint a vérző sebek, orrvérzés ellen hatásos növényi szert. Ecetbe áztatva lázas betegek ütőerére helyezték. A női betegségek gyógyszere, csillapítja az erős menstruációs vérzést, más gyógynövényekkel társítva a menstruációs görcsöket is. Nyers növényi nedve csillapítja, elállítja a felületi horzsolásokon kialakult vérzéseket. Teája az emésztőrendszer gyenge vérzéseit csillapítja (peptidtartalmának tulajdoníthatóan), ezért a gyomorvérzés és bélvérzés, valamint a méhvérzés csökkentésére, fekélyek, aranyér fájdalmainál belsőleg is alkalmazható. Flavonoid tartalma miatt vizelethajtó hatása is van, ami méregtelenítés és magas vérnyomás esetén gyógyhatású.

Külsőleg:
Ínyvérzés esetén nyers nedve hatásos szer, bedörzsöljük vele a vérző területet.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Erős, sokáig tartó menstruációs vérzés esetén: cickafarkfű, orbáncfű, palástfű, citromfű. Vastagbélfekélynél: csalán, apróbojtorján, körömvirág, cickafarkfű, citromfű, orbáncfű.

Figyelmeztetés! A tea hideg áztatással készül! Használata ellenjavallt az angina pectorisban szenvedőknek.

Zsálya (SALVIA OFFICINALIS L.)

Ismert még az alábbi neveken: orvosi zsálya, kerti zsálya, zsálya, kakastaréjfű

Az orvosi zsálya őshazája a Földközi-tenger északi partvidéke, a mediterrán tájakon vadon is megteremve ontja illatát ez az évelő félcserje. Hazánkban leginkább a melegebb déli, védettebb lejtőkön termeszthető eredményesen, mert erős fagyoknak nem ellenálló. A népgyógyászatban jól ismert gyógynövény, már a középkorban is használták és ismerték mint univerzális gyógyhatású szert.

Fő hatásai:
A benne található illóolaja (alfa- és béta-tujon), borneol, cineol, kámfor, pinén, cseranyag, keserűanyag, glikozidok, flavonoidok és gyantaanyagok adják fő hatásait.

Belsőleg:
Keserűanyagaival javítja az étvágytalanságot, erősíti a gyenge gyomor működését, könnyíti az emésztést illóolajaival, cserzőanyag-tartalmával. Gyulladáscsökkentő, antibiotikus és lázcsillapító hatása elismert, felső légúti betegségeknél fokozottan használhatjuk. Más gyógynövényekkel alkalmazva vércukorszint-csökkentő hatása is van. Segít a hasmenés megállításában. A krónikus izzadást megállítja, csökkenti, ezért a változókorban lévő nők alapszere, egyben ösztrogénhez hasonló anyagaival is csillapítja a panaszokat. Enyhíti a menstruációs görcsöket, fájdalomcsillapító. Vízvisszatartó tulajdonsága miatt alkalmazható az alacsony vérnyomás panaszainak enyhítésében. Használatát pajzsmirigy-túlműködés esetén javasolják, de alkalmazzák az idegrendszer kiegyensúlyozatlan állapota következtében kialakult fokozott izzadás ellen is.

Külsőleg:
Szájüregi fertőzés és szájüregi gyulladás, rekedtség, nyálkahártya-gyulladás, fogínygyulladás és torokgyulladás ellen használ a belőle készített tea. Alkoholos kivonata öblítőként kiváló gyulladáscsökkentő, hatásos szer, melyet a fogorvoslásban is felhasználnak. Külső, elsősorban felületi sebek esetén hatásosan gyógyít. Aranyeres panaszok esetén ülőfürdőként erős főzetét használhatjuk, csökkenti a fájdalmat, a gyulladást, az esetleges vérzést csillapítja.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Torokgyulladás esetén: izsópfű, bormenta, kakukkfű, apróbojtorján. Változókorban lévők számára a kóros izzadás csökkentésére, klimaxos panaszokra: macskagyökér, komló, cickafarkfű, orbáncfű, édeskömény – de csak abban az esetben, ha nincs a háttérben magas vérnyomás.

Figyelmeztetés! Az orvosi zsályában található mérgező hatóanyag csak főzéssel távolítható el, ezért alkalmazása körültekintést igényel. Várandós kismamák, magas vérnyomásban szenvedők kerüljék a használatát.

Salátaboglárka (RANUNCULUS FICARIA L., FICARIA VERNA HUDS.)

Ismert még az alábbi neveken: boglárka, aranyka, boglár

Nyugat-Ázsiában, Észak-Afrikában és Európában honos, rövid tenyészidejű, aprócska, korán virágzó évelő növény. Hazánkban közismert a ligetekben és cserjésekben, nyirkos rétek, vizek mellett, nedves ártéri területeken, de a házi növénykertekben is gyakorta megjelenő gyógynövény. Gyógyászati célra fényes, élénkzöld levelei és gyökere alkalmasak.

Fő hatásai:
Szaponin, szerves savak, (protoanemonin) alkaloida és C-vitamin tartalma adják fő hatásait.

Belsőleg:
A népgyógyászatban krónikus hörghurut esetén, valamint a tavaszi méregtelenítő, vértisztító teákban régóta alkalmazzák.
A leveléből készült tea veseműködést serkentő, gyulladáscsökkentő hatású. Csökkenti a vérnyomást, ezért alkalmazható a vérnyomáscsökkentő teakeverékek alkotójaként is. Virágzás előtt gyűjtött levelei tavaszi levesnek vagy főzeléknek elkészítve is ízletesek. A virágzáskor szedett leveleit beszárítva, későbbi teákhoz történő felhasználásra gyűjthetjük.
Neve is utal arra, hogy nyersen (zölden), salátaként is felhasználhatjuk kora tavasszal a zsenge, húsos leveleit, éppen hasznos C-vitamin tartalma miatt, ízletes vitaminpótlóként. Az említett konyhai felhasználásnál figyelembe kell venni, hogy virágzás előtt célszerű a leveleket salátaként felhasználni, mert ilyenkor még nem tartalmaznak alkaloidát. Később, a virágok megjelenésével a levelek csípőssé válnak, megkeserednek, mérgező anyaggal telítődnek, esetleges bőrirritációt is okozhatnak.

Külsőleg:
Már az ókorban kezeltek aranyeres panaszokat a növényből és gyökeréből készült balzsamokkal, krémekkel. Aranyeres bántalmak gyógyítására ülőfürdőként alkalmazzuk, gyógyító, gyulladáscsökkentő és fájdalomcsillapító hatása miatt.

Figyelmeztetés: A gyógynövény hatóanyaga irritálja a bőrt, akár mérgező, allergiát okozó is lehet, ezért csak a meghatározott adagban és módon használjuk fel.

Málna (RUBUS IDAEUS L.)

Ismert még az alábbi neveken: málnaszeder

Vadon termő; hegyvidékek, erdei tisztások, bokros területek növénye, gyógyászati szempontból levelei a legértékesebbek. Hazánkban nemesített változataiban sokfelé finom gyümölcse miatt termesztett cserje.

Fő hatásai:
Fő hatását a zsenge leveleiben található cserzőanyag tartalma, flavonoidjai adják. Termésében C-, A-, B-vitamint, szerves savakat (citrom-, alma-, bórsav), cukrot és festékanyagot találhatunk.

Belsőleg:
A levelében található cserzőanyag tartalma miatt alkalmas szer a hasmenés tüneteinek enyhítésére, más gyógynövényekkel társítva. Teája a népgyógyászatban vesebetegségek és hólyagbántalmak elleni, valamint izzasztó teakeverékek alkotórészeként használt szer. Vércukorszint-csökkentő, ezért a cukorbetegségre összeállított teakeverékek alkotórészeként használhatjuk. Más gyógynövényekkel együtt alkalmazva segít meggyógyítani a rossz emésztés következtében kialakult vastagbélbántalmakat azzal, hogy a rothadási folyamatokat megállítja. Oldja a szélgörcsöket. Használható az állapotos kismamák terhességi hányingerének csökkentésére. Emellett a vetélés kockázatát is csökkenthetjük fogyasztásával. Termése (magok leszűrésével) lázcsillapító hatású, főként kisgyermekek lázas állapota esetén gyors, hatásos szer. A termésben található számos nélkülözhetetlen vitamin enyhíti a vitaminhiányos tüneteket. Segít a magas vérnyomás csökkentésében is.

Külsőleg:
Szájöblítésre, gargarizálásra az íny, a szájüreg betegségei, gyulladásai esetén használhatjuk. Nedvező ekcéma fürdetésére alkalmazhatjuk. Aranyeres ülőfürdőként enyhíti a fájdalmat, a seb gyógyulását segíti.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Hasmenés ellen: zsálya, tölgyfakéreg, apróbojtorján. Menstruációs fájdalmakra: majoránna, kakukkfű, kamilla, cickafarkfű, citromfű. A vastagbél egészséges flórának helyreállítására: kakukkfű, borsmenta, édeskömény.

Nyárfa, feketenyárfa (POPULUS NIGRA L.)

Ismert még az alábbi neveken: fekete nyárfa, fekete jegenye, topolyafa

Észak-Amerikától Kelet-Ázsiáig mindenhol megtalálható. Európában számos faja ismert. Sétányaink, tereink kedvelt ültetvénye, gyors növésű, terebélyes, lombos fa, amely fényigényes, kedveli az üde talajt és a vizek partjait. Gyógyászati szempontból a nyárfarügy a legértékesebb, de a fa kérgében, elszenesített fájában is számos gyógyhatású hatóanyagot találhatunk.

Fő hatásai:
Fő hatásait a (csukódott) rügyben található illóolajai, szalicin és populin, flavonglikozida és cserzőanyag, gallussav, almasav, ecetsavas ammónium, mézga tartalma adják.

Belsőleg:
A népgyógyászatban sokoldalúan felhasználták. Vizelethajtó, méregtelenítő hatása van, emellett húgysavkihajtás céljára is kiváló, ezért a köszvényes panaszokat enyhíti. Vesepanaszok, húgyúti gyulladások, hólyagbántalmak esetén antiszeptikus, gyulladásgátló, antibiotikus hatása révén segít. Meghűléses betegségeknél fájdalomcsillapító és lázcsökkentő hatású. Szalicilszármazékai pedig reumás panaszok, ízületi fájdalom, gyulladás esetén jelentenek hatékony segítséget. Gyomorégés, felfúvódás, hányinger és más emésztőrendszeri problémák miatt kialakult fejfájás kitűnő házi szere a nyárfa szénpora.

Külsőleg:
Antiszeptikus hatása miatt nehezen gyógyuló sebekre, fagyási sérülésekre, aranyeres csomókra, prosztataduzzanatra ülőfürdőként, valamint lábizzadásra és visszeres panaszokra kitűnő lemosó szerként, borogató szerként alkalmazható. Repedezett ajkakra a nyárfarügy kivonataiból készült kenőcsök alkalmasak. Véraláfutást, horzsolásból származó sebeket nyárfarügy alkoholos kivonatával kezelhetünk.

A szakemberek által előírt adagok megtartása mellett nem okoz panaszt, ezért tartsuk magunkat az adagolás szabályaihoz!

Ökörfarkkóró (VERBASCUM PHLOMOIDES L.)

Ismert még az alábbi neveken: királygyertya, szöszös ökörfarkkóró, mezei gyertya, királydárda, sárgásvirág

Külföldön dísznövényként nemesített fajtái ismeretesek. Hazánkban tölgyesek, legelők, száraz gyomtársulások pionír növénye, elsőként népesíti be az elhagyott területeket. Szárazság- és hidegtűrő. Kétéves, dudvás szárú faj, egyéves változata is ismert.

Fő hatásai:
A népgyógyászat régóta ismeri, számos betegség, elsősorban légúti bántalmak, tüdőbántalmak ellenszereként alkalmazta. Gyógyhatását már Plinius is számon tartotta. Gyógytulajdonságait magas nyálka-, szaponin-, valamint cserzőanyag-tartalma, flavonos glikozid, illóolaj, keserűanyag hatóanyagai adják.

Belsőleg:
Köptető teakeverékek alapanyaga, nyálkaanyaga elősegíti a sűrű hurut oldását. Csökkenti a köhögési ingert. A teája izzasztó, vizelethajtó, meghűlés elleni és vértisztító hatású. Segít asztma esetén is. A hasmenés elleni teáknak ugyancsak alkotórésze, hatóanyagaival segít helyreállítani a rossz emésztést.

Külsőleg:
A szájüregben lévő gyulladások, ínygyulladás, torokgyulladás (garatmandulák), hangszálgyulladás öblögető szere. Aranyeres panaszoknál ülőfürdőként, felületi bőrgyulladásnál, fagyási sebnél segíti a gyógyulást. A kozmetikai iparban samponok alapanyagaként használják fel.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Hurutos köhögési inger csillapítására: édesgyökér, ánizs, fehérmályva-levél. Lázas meghűlés, köhögés esetén: kakukkfű, hársfavirág, feketebodza-virág, borsmenta.

Útifüvek – lándzsás útifű, magas útifű, nagy útifű, kesken (PLANTAGO LANCEOLATA L., PLANTAGO ALTISSIMA L., PLANTAGO MAJOR L.)

Ismert még az alábbi neveken: útilapu, keskenylevelű útilapu, kígyónyelvűfű, nagy útilapu

Hazánkban igen gyakorta előforduló gyógynövény. Réteken, legelőkön, füves helyeken, parlagterületeken, utakon, árkokban mindenhol megtalálhatóak az évelő útifüvek. A legtöbb talajon megterem, nem igényes. A népi gyógyászatban az egyik leggyakrabban alkalmazott, jól ismert gyógynövény. Gyógyászati szempontból a legértékesebb a lándzsás útifű, de többi felsorolt fajtája is gyógyító hatású, bár hatóanyag-tartalmuk gyengébb. Ismert és világszerte keresett cikk az útifűből készült, köhögés elleni gyógycukorka.

Fő hatásai:
Nyálkaanyaga, C-vitamin, cserzőanyag, citromsav, valamint iridoid glikozidák (aukubin, katapol), (bajkalein, szkularein), flavonoidok, szaponin, kovasav, kalcium, kálium tartalma adja a fő hatásait.

Belsőleg:
Az útifüvek levelének présnedve vagy hideg vízzel készült kivonatai egyes kórokozó baktériumok fejlődését gátolják. Gyulladáscsökkentő, antibiotikus hatású. Sebgyógyító, vérzéscsillapító hatása már a népgyógyászati tapasztalatokból is ismert, és ezt a tudományos kutatások eredményei alátámasztották. Nyákoldó hatású, ezért a felső légutak gyulladásainak gyógyításában, valamint hörghurut (bronchitis), makacs köhögés, hurutoldás esetére is bevált szer. Javítja az étvágytalanságot. A gyomornyálkahártya, valamint a bélnyálkahártya gyulladásaiban is segít. Támogatja a szervezet regenerációs folyamatait, ezzel erősíti az immunrendszert. Belső vérzés esetén is javasolt a használata. Magjának főzete gyermekek enyhe, hatásos hashajtó szere.

Külsőleg:
Gyulladáscsökkentő tulajdonságánál fogva zúzódás, felületi horzsolás, véraláfutás, rándulás, ficam, sportsérülés kezelésére borogatásként a nyers letisztított levelet (annak nedvét) vagy kivonatait krémekbe keverve használják. Nehezen gyógyuló seb esetén is segít, hatásosan megszünteti a gyulladást, egyben fertőtleníti a sebet. Szájüregi fertőzés és szájüregi gyulladás, rekedtség ellen a belőle készített tea, szirup nyugtatja és csökkenti a fájdalmat, valamint a gyulladást. Aranyeres panaszok esetén ülőfürdőként erős főzetét felhasználhatjuk, csökkenti a fájdalmat, a gyulladást, az esetleges vérzést megállítja. Hatóanyagai miatt aranyér elleni kúpok nélkülözhetetlen alapanyaga. Alkoholos kivonatát szúnyogcsípés ellen, valamint a csípés felületét bedörzsölve csillapítóként eredményesen használhatjuk.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Hurutos köhögés csillapítására, a hurut oldására: fodormenta, kakukkfű ? jó minőségű házi mézzel készített szirup formájában.

Hajdina (FAGOPYRUM ESCULENTUM M.)

Ismert még az alábbi neveken: pohánka, tatárka, pogánymag, szkíta mag, haricska, szerecsenbúza

A hajdina a valódi gabonaféléktől eltérően a keserűfűfélék családjába tartozik. Levelei ágaskodó száron hegyesek, az alakjuk szívre vagy nyílhegyre emlékeztető, élénken zöld, majd vöröses árnyalatot vesznek fel. A növény virágai júliustól szeptemberig nyílnak, apró fehér vagy rózsaszínbe hajló, rövid bogernyőket képeznek. A virágok jó mézelők. Termése apró, háromszögletű világosbarnás mag. Ez a méltánytalanul feledésbe merült növény ősi magyar gabonaféle. Hazánkban korábban ismert, termesztett élelmi és takarmánynövény, Erdélyben fő táplálék volt. Ausztriában emberi táplálékként, Németországban gyógynövényként használják, Oroszországban (grecska), Lengyelországban (haricska) alapvető élelmiszerként ismert. Termesztése igénytelen környezetben is lehetséges. Hatóanyaga, a rutin, fontos gyógyszeripari alapanyag.

Fő hatásai:
P-vitaminban dús gabonaféle (a P-vitamin a C-vitamin kísérője, általában ugyanazokban az élelmiszerekben fordul elő, segíti a C-vitamin felszívódását, erősíti a hajszálereket), amely egyben gyógynövény is. A makrobiotikus étrend szerint a legmelegebb energiát adó étel, így a főként hideg időben kialakuló betegségek (hólyagbántalmak, meghűlés, felfázás, fülbetegségek, reuma, vesebetegségek stb.) esetében használhatjuk. Magja kiváló élettani hatású, speciális alkotóelemeket tartalmaz, ezért a táplálkozásban és a gyógyászatban egyaránt kiemelkedő jelentőségű.

Belsőleg:
A hajdina magja és virágzó növényei gyógyhatásúak. Élettani hatása elsősorban a gabonafélékre jellemző magas tápanyagtartalma miatt elismert. Ásványi anyagokat, sókat (Fe, K, Ca, Na, Mg, F, P), vitaminokat (B1, B2,) tartalmaz. Zöld hajtásaiban rutin és más flavonoidok mutathatók ki. Jelentős az értékes, többszörösen telítetlen zsírsavtartalma is. A hajdinában található a P-vitaminnak is nevezett rutin ismert, fontos gyógyszer, amely az érfalakra, azok rugalmasságára jótékonyan hat. A flavonoid vegyületekkel a szabad gyököktől is védi, erősíti az erek falát. C-vitaminnal együtt "eltömíti" az érfalakat, ezzel megállítja a kis visszerek vagy az aranyér vérzéseit, megelőző és gyógyító hatású a vénák betegségeiben, visszérbetegségekben. Más gyógynövényekkel társítva kedvező hatású a magas vérnyomás csökkentésében, a fogínyvérzés, orrvérzés megszüntetésében, valamint a szövetek kedvező vérellátásában, mivel javítja a vérkeringést. Segít gyenge libidónál, gyulladáscsökkentő ízületi, reumatikus panaszok esetén. Az immunrendszer erősítésében úgy vesz részt, hogy hatóanyagai védelmet nyújtanak a baktériumok támadásaival szemben, vegyületei sejtszinten megakadályozzák a C-vitamin oxidációját. A népgyógyászatban a növényt bizonyos bőrpírral és magas lázzal járó fertőző betegségek kezelésére, valamint fagyási sérülések esetén is alkalmazták. Tápanyagtartalma elismert energiaforrás, fehérjében, szénhidrátokban és növényi zsírokban gazdag. A hajdina könnyen emészthető, az érzékeny gyomrúaknak, gyermekeknek, serdülőknek (magas foszfortartalma miatt), időseknek és betegeknek is ajánlott a fogyasztása. A más gabonafélékre érzékenyek, allergiásak is fogyaszthatják, hiszen sikérmentes.

Figyelmeztetés! A friss hajdina fagopyrin (fényérzékenyítő anyag) tartalma - főként napfény hatására, a Hypericin fajokhoz hasonlóan - bőrgyulladást okozhat. Ezért a friss hajtásokat és a termést fogyasztás előtt le kell forrázni, csak az után használjuk fel! Figyelmeztetés: A friss hajdina fagopyrin (fényérzékenyítő anyag) tartalma - főként napfény hatására, a Hypericin fajokhoz hasonlóan - bőrgyulladást okozhat.

Fehér árvacsalán (LAMIUM ALBUM L.)

Ismert még az alábbi neveken: holtcsalán

Európában és Ázsiában őshonos, az árvacsalán-virágúak rendjébe, az ajakosvirágúak családjába tartozó növény, mely az egyetlen fehér virágzatú faj. Hazánkban leginkább az Északi-középhegységben, a Bakonyban, a Visegrádi hegységben, a Vértesben gyakori. Erdők szélén, bokros területeken, cserjésekben elterjedt. Évelő, lágyszárú növény, csalánra emlékeztet élénkzöld színével. Szembetűnő apró fehér virágzata a tátika virágjához hasonló. Áprilistól kezdődően augusztusig vagy szeptemberig folyamatosan virágzik. Gyógyászati szempontból értékes hatóanyagokat a virágzat és az egész föld feletti, leveles, virágos hajtása adhat. A virág fehér pártáját a hozzánőtt porzókkal kiemelik a csészéből, ez adja a virágdrogot. A finoman kezelt virágokat (párta és porzó) árnyékos, szellős helyen, vékonyan szétterítve szárítsuk. Az esetlegesen megbarnult szirmok értéktelenek. A szakszerűen megszárított virágok fehérek maradnak; felhasználásig jól záródó papírdobozban, zacskókban tárolhatjuk őket.

Fő hatásai:
Hatásait a növény virága adja, amely nyálkát, cserzőanyagot, illóolajat, iridoid glikozidot, kolint, biogén aminokat, szaponint, flavonoidokat (rutozid), nyomelemeket, szerves savat (klorogén és rozmaringsav) tartalmaz. Ugyancsak dús hatóanyagokban a leveles hajtás, amely nyálkát, szaponint, cserzőanyagot, xantofillt tartalmaz.

Belsőleg:
A népgyógyászat régóta, elsősorban légúti, emésztési és húgyúti megbetegedések esetén használja. A felső légutak gyulladásainál, főként a száraz, váladékmentes állapotoknál segíthet, amikor már ?semmi nem használ?. Más gyógynövényekkel társítva hatását fokozhatjuk (fehér mályva, lenmag, izlandi zuzmó, orvosi veronikafű, zsálya, lándzsás útifű stb.) Gyulladásban lévő bél vagy érzékeny emésztőrendszer (hasmenés, felfúvódás, bélgázok) esetén bátran alkalmazzuk, különösen gyermekek esetében, megelőzési céllal, vagy a terápia kiegészítésére. Gyógyhatásai között lényeges az emésztést támogató (metabolikus) hatás is. Segíti a zsírlebontást, súlycsökkentő teák alkotó eleme lehet, más gyógynövények társításával. Vérzéscsillapító, ezért a női ciklus során a vérzés enyhítésére kiválóan használható. A húgyúti problémák ellenszere, belsőleg elfogyasztott teája segíti a gyógyulás folyamatát. Álmatlanság esetén más gyógynövények társításával hatásos lehet (komló, orbáncfű, citromfű, macskagyökér).

Külsőleg:
A női bajok gyógyításában, fehérfolyás esetén lehet alkalmazni, ülőfürdőhöz, hüvelyöblítéshez készített szerek, készítmények alkotórészeként. Húgyúti problémák kezelésére elsősorban ülőfürdőként, borogatás kiegészítésével, más gyógynövények társításával javasolható. Száraz ekcéma felpuhításában fontos szerepe van hatóanyagainak, ezért az ekcémára készített krémek nélkülözhetetlen alkotórésze. A bőr egyéb elváltozásainál, berepedések stb. esetén fertőtlenítő és gyulladáscsökkentő hatása érvényesül, ilyenkor a külső használat mellett, belsőleg is fogyaszthatjuk a teáját, a panaszok elmúltáig. A korpás fejbőr, viszkető fejbőr ellen öblítőként elkészített és felhasznált teája hatásosan gyógyítja a panaszokat, rendszeres használattal elérhető a teljes gyógyulás. Aranyér vagy végbéltáji gyulladásoknál ülőfürdő formájában hasznosíthatjuk, csökkenti a gyulladást, az esetleges vérzést csillapítja. Az aranyér elleni gyógynövénykrém egyik alkotórésze.

Keverékekben a következő növényekkel együtt:
Álmatlanság, feszültség esetén a következőkkel: komló, orbáncfű, citromfű, macskagyökér, Ideges szívdobogással járó álmatlanság esetén kiegészíthetjük a következőkkel: galagonya virágos ágvéggel (komló, macskagyökér, citromfű, orbáncfű mellett). Felső légutak gyulladásos folyamataiban társíthatjuk a következőkkel: fehér mályva, lenmag, izlandi zuzmó, orvosi veronikafű (asztmánál), zsálya, lándzsás útifű stb.

A gyógyszerkönyvi adagok betartásával mellékhatás, mérgezés veszélye nem állhat fenn.